Kértek tőlem egy ilyet, hát megírtam. S ha már, akkor hadd álljon itt is - tudjuk, hova érkezünk és miért, ha Velemben járunk... 

Velem község a Kőszegi-hegység tövében megbúvó 350 fős település. Életét mindigis a falut körülölelő hegyek határozták meg.

Sziklái adtak biztos menedéket az itt élő családoknak: kövéből építették otthonaikat. A természetes képződményeken, de a velemi kőfejtő tapadócseppköves sziklafalán is tökéletesen megfigyelhető az építkezésekhez használt kristályospala rétegződése. A pala közt rejlő antimon- és rézsávok már a bronzkorban is híressé tették a hegyek bronzműveseit.

A terület éghajlatát is a zegzugos vonulat alakította. A hegyek fekvése, magassága, az erdővel borított tömegek, az itt fakadó számtalan forrás együttesen idézi elő az enyhébb teleket, a hűvösebb nyarakat, a magas páratartalmat - együtt alakítják azt a gyógyhatású szubalpin klímát, amely elsősorban a légúti megbetegedésekben szenvedők klimatikus gyógyhelyévé emelte Velemet.

A vidék flórája és faunája is különleges: a bükkök, fenyők, tölgyek alkotta erdők számtalan védett növény- és állatfajnak nyújtanak menedéket, olyan ritkaságokra bukkanhat a szemfüles túrázó, mint a foltos szalamandra, a fehérhátú harkály, az alpesi cickány vagy a vöröshasú unka. A gazdag vadállomány a vadászat szerelmeseit is erre a vidékre csábítja - akár muflon, akár őz vagy vaddisznó elejtésének reményében induljon az űzés. Ha növényekről esik szó, olyan apró ékszereket fedezhetünk fel lábunk előtt, mint a turbánliliom, a ciklámen, vagy a kornistárnics; de a vidék igazi ékességei a szelídgesztenyefák. Ez utóbbi mindig a falu kultúrájának meghatározó alapja volt: gyümölcse megélhetést nyújtott az itt élőknek, emellett akár feldolgozva, akár gubájában tartva, de tavaszig színesítette a velemi asszonyok konyhájának étlapját a csemege, a gesztenyések gondozása pedig egész évben adott feladatot a gazdáknak. A szabadtűzön, serpenyőben történő gesztenyesütés hírét öregbíti a minden év októberében megendezett Gesztenyeünnep is.

A természeti értékek sokszínűségének felderítését számos túraútvonal segíti, melyekről letérve a vadon kalandja szólítja az embert - gombák, gyógynövények tárulnak a természetjáró szeme elé, s szomját üde források friss vizével olthatja a vándor. Velem felől közelíthető meg legrövidebb úton az Írottkő, amely 882 méterével a Dunántúl legmagasabb hegycsúcsa, az egyedülálló panorámát mutató kilátó az Országos Kéktúra nyugati végpontja is egyben. Kisebb csúcson, de közvetlenül a község felett áll őrt a Szent Vid kápolna. A búcsújáróhely barokk épületének harangját 1688-ban, Bécsben öntötték. A hegy évezredek óta lakott, korábban a kis templom helyén vár állt az ormon, a teraszos kialakítású hegyoldalban pedig még bronzkori élet nyomait is feltárták.

Bár modernkori, de történelmi érdekesség a falu belterületén is akad: a Stirling-villa adott otthont 1944. december 24-én a Szálasi-kormány utolsó országgyűlésének, ezen a télen pedig a villa kertjébe ásott bunkerben őrizték a Szent Koronát. Az épület és a kert ma kézműves mestereknek nyújt teret az alkotásra. Régmúlt időket idéz a Pákó-dűlő borospincéinek romantikája, a falu határában álló vízimalom pedig a molnármesterségnek állít méltó emléket.

Fedezze fel községünk értékeit, érezze jól magát!

Szerző: molnárleány  2010.09.16. 22:13 Szólj hozzá!

Címkék: velem

A bejegyzés trackback címe:

https://velemimalom.blog.hu/api/trackback/id/tr492301782

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása