Ma egész nap esett az eső - olyan szomorkás, múltbanézős idő volt. S ha már így, hát legyen múltidézés.

A történet a 16. században kezdődött... A velemi malom legkorábbi említése 1568-ból maradt fenn, ekkoriban a Batthyány család birtokához tartotott. A következő levéltári adat 1715-ből való, a malom már mint a rohonci Sibrik-család tulajdona szerepel a feljegyzéseken. Ekkoriban boronafalú, zsúpfedeles épület volt, melyet két vizeskerék hajtott, és két őrlőkővel működött. Ezt a "régi malmot" 1913-ban lebontották, de egy év múlva a környéken fejtett követ felhasználva új épületet emeltek a régi helyén. Végleges formáját 1919-ben nyerte el: tetőszerkezetét lebontották, és két emeletet építettek az eddig egyszintes kőházra. 

Az államosítás után, 1980-ban nagyszabású felújítás kezdődött az immár - a Vas Megyei Gabonaforgalmi és Malompiari Vállalat kezdeményezésére - ipari műemlék státuszú vízimalomban.

Szerző: molnárleány  2009.09.05. 00:28 Szólj hozzá!

Címkék: történet

A bejegyzés trackback címe:

https://velemimalom.blog.hu/api/trackback/id/tr171361130

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.