Reggelenként már csípős a levegő. Ködbe burkolóznak a hegyek, sárgulni kezdenek a malomudvaron a hársak levelei is. A közeli erdők felett füstcsíkok jelzik, hogy szorgos kezek tisztogatják már a gesztenyéseket - bizony, lassan érik már a gesztenye is. Kétségbevonhatatlanul megérkezett az ősz. Nap közben azért még jól felmelegszik a levegő, igazi kellemes nyárutó, s még talán nem a vénasszonyok nyara. Még talán eltart soká. Még talán meleget varázsol a fáradt őszi fény a harmatos fű fölé.

Ma végre láttam a malomudvaron lakó mókuscsalád egyik tagját: a kis vörös szőrmók a földön szaladgált, majd felfutott egy termetes fűzre a duzzasztó zsilipjénél. Délelőtt meg két eb csatangolt az udvaron - egyszer csak bejöttek a patakon át, bóklásztak kicsit, majd ahogy felbukkantak, el is tűntek egy pillanat alatt. Ápoltak és nyakörvesek voltak, biztos sétáltatás közben kóricáltak el csak kicsit. Beköszöntek. De kétlábú látogatók is jártak ma a malomban szép számmal, többek közt egy igazi malomigazgatóval volt szerencsém talányos technikai kérdéseket megfejteni, hála érte.

Szerző: molnárleány  2009.09.20. 01:31 Szólj hozzá!

Címkék: hétköznapok állatok malombirtok

A bejegyzés trackback címe:

https://velemimalom.blog.hu/api/trackback/id/tr931393806

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.