Ma egész nap esett az eső - olyan szomorkás, múltbanézős idő volt. S ha már így, hát legyen múltidézés.

A történet a 16. században kezdődött... A velemi malom legkorábbi említése 1568-ból maradt fenn, ekkoriban a Batthyány család birtokához tartotott. A következő levéltári adat 1715-ből való, a malom már mint a rohonci Sibrik-család tulajdona szerepel a feljegyzéseken. Ekkoriban boronafalú, zsúpfedeles épület volt, melyet két vizeskerék hajtott, és két őrlőkővel működött. Ezt a "régi malmot" 1913-ban lebontották, de egy év múlva a környéken fejtett követ felhasználva új épületet emeltek a régi helyén. Végleges formáját 1919-ben nyerte el: tetőszerkezetét lebontották, és két emeletet építettek az eddig egyszintes kőházra. 

Az államosítás után, 1980-ban nagyszabású felújítás kezdődött az immár - a Vas Megyei Gabonaforgalmi és Malompiari Vállalat kezdeményezésére - ipari műemlék státuszú vízimalomban.

Persze minden változik, ahogy most egy kicsit a vízimalom is Velemben. Néha meg kell újulni, néha meg kell szépülni, néha lendületet kell venni. A megújulás része ez a blog is, ahová a mindennapi apróságok mellett folyamatosan minden hasznos és érdekes információ is felkerül majd a Velemi Malommal kapcsolatban. 

Rögtön a legfontosabb: jelenleg a malom zárva tart, de a karbantartás folyamata a végéhez közelít, szeptember közepén már újra látogatható lesz az intézmény. Addigis kívánom, hogy értékes legyen minden perc, amit ezen blog olvasásával tölt, és kérem, ne habozzon kérdezni és véleményt formálni - hiszen a cél az, hogy ez a blog egy aktív, élő fórummá váljon.